50 éves lett a világ legegyszerűbb, legunalmasabb, de legismertebb játéka
1972. november 29-én jelent meg a világ első, széles körben elterjedt videójátéka, az asztaltenisz-szimulátor Pong.
1972. november 29-én jelent meg a világ első, széles körben elterjedt videójátéka, az asztaltenisz-szimulátor Pong.
A technológia a mindennapjaink része, és az, ami pár évvel ezelőtt talán elképzelhetetlen lett volna, mára természetessé vált. Legyen szó az egészségünkről, munkáról vagy tanulásról, esetleg a szabadidőnkről, az innovációk folyamatosan forradalmasítják az életünket. Tudta, hogy építettek iskolát 3D-nyomtatóval? Vagy azt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti az oktatók munkáját? És ez még csak a kezdet: jöjjön néhány techsztori napjainkból, amiből láthatjuk, hogy mi mindenre képes a tudomány.
Nem akármilyen techvállalatok, hanem a Microsoft és az elsősorban grafikus processzorairól ismert Nvidia fogtak össze annak érdekében, hogy olyan szuperkomputert építsenek, amelyben komoly szerep jut a mesterséges intelligenciának is.
Egy frissen publikált tanulmány szerint a kutatóknak sikerült olyan mélytanuló algoritmust fejleszteniük, ami végre automatizálja az eddigi manuális sejtmegfigyelést.
Az Alan Turing Intézet kutatói a nemzetközi mérkőzések adatai alapján szimulálták a 2022-es katari világbajnokság lehetséges kimenetelét.
A svájci társaság algoritmusa 80,58 százalékos valószínűséggel úgy ítélte, hogy a vitatott kép valóban a francia festőművész műve.
A kövület alapján a paleontológusok ragadozónak nézték a lábnyom gazdáját, a mesterséges intelligencia viszont megmondta, hogy igazából egy szelíd növényevőé lehetett.
E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?
Az elmúlt években főleg a Covid révén került be a hírekbe a tüdő, de nem csak a koronavírus-járvány miatt van szükség e szerv alapos vizsgálatára, hiszen tüdőgyulladást, tüdődaganatot, tuberkulózist bármikor gyaníthatnak az orvosok.
Ha a mesterséges intelligenciára az új villanyáramként tekintünk, jó képet kapunk arról, hogyan fog beférkőzni a technológia, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden területére. De míg a vezetékes áramot egyértelműen pozitív jelenségnek tekintjük, a mesterséges intelligenciának van sötét oldala is - mutat rá Martin Ford jövőkutató. Részlet a Jövőnk a robotok korában című könyvből.
A Google az Android Auto kapcsán szerzett tapasztalatokat kamatoztatná a „jövő járművében”, amit a Renault-val közösen kezdett fejleszteni a cég.
A kutatók a mesterséges intelligencia segítségével találtak rá arra az anyagra, amelyik az egérkísérletekben vissza tudta állítani az állatok szőrzetét.
Létezik egy dinamikus technológiai csapat, aki elhatározta, hogy szembe megy az üzleti világ farkas törvényeivel és olyan „falkát” alkot, amely befogad mindenkit, aki a technológiai szektorban dolgozik, vagy szeretne dolgozni – így a magányos farkasokat, de az igazi „alfákat” is.
A cég szerint az baj, hogy a Google csak 130 nyelven kínálja fordítóprogramját, miközben a világon 7 ezer nyelvet beszélnek.
A fejlett technikai eszközök lassan oda is eljuthatnak, ahol a legnagyobb hatásuk lehet. Ilyen például a katasztrófavédelem is.
Az Earth Species Project (ESP, földi fajok projektje) nonprofit vállalkozás alapítói abban bíznak, hogy az emberek a technológia segítségével közelebb kerülhetnek az állatok megértéséhez.
Martin Ford jövőkutató tanácsai arra vonatkozólag, hogy mely típusú szakmáknak lesz jövője. Részlet a Jövőnk a robotok korában című könyvből.
Több száz ultranagy felbontású kamerával figyelik az egyik amerikai autópálya egy szakaszát kutatók, miközben plusz autókat küldenek rá a reggeli csúcsforgalomban.
Utolsó adásához érkezett az MI 2041, A jövőben történt podcast. A műsor hetedik, egyben záróepizódjában az adatmegosztás kockázatairól, az appok mögötti algoritmusokról értekeznek a szakértők.
A japán Science nevű cég egy olyan fürdőkádat készített, amely méri az ember pulzusát, és a nyugalmi állapotához szükséges videókat vetít neki.